Csináltam egy sütit, hogy a cégnél megtartsuk a névnapom. Amit nem számoltam bele, hogy mivel szódabikarbónás tésztáról (és mézesről) van szó, annak legalább 1-2 napot kellene állnia, hogy ehető puhaságú legyen. Úgyhogy, gyorsan kitaláltam-összedobtam ezt (reggel 5:50-kor. Mert olyankor mit csinálna az ember, ha nem sütne?).

Hozzávalók:

• 4 tojás
• 6 ek. barnacukor
• 5 ek. étolaj
• 10 ek. liszt
• fél csomag sütőpor
• 1 zacskó vaníliás cukor
• 1 ek. holland kakaópor
• egy kevés apróra tört csoki

A tojást a cukorral és olajjal kikevertem, majd beleöntöttem a lisztet, sütőport, és összekevertem. A tésztát ketté vettem, és egyik felébe beleraktam fél zacskó vaníliás cukrot, és az apróra tört csokit, a másik felébe pedig belekevertem a kakaóport és a maradék vaníliás cukrot. Közben előmelegítettem a sütőt, és olajozott-lisztezett tepsibe először beleöntöttem a fehér, csokis tésztát, arra pedig ráöntöttem a kakaósat, hogy szép „márványos” legyen, ahogy a nagyok mondanák J. Kb. fél óra alatt meg is sült, és lehetett vinni a céghez. Negyed óra alatt elfogyott mind. Ezek szerint ízlett a lányoknak-fiúknak… J

Jó étvágyat, ha valaki elkészítené J