Anyuéknak otthon elég nagy kertjük van, ahonnan sokszor kapok zöldségeket. Legutóbb az 1-2 paprika helyett 1-2 kilót kaptam, amivel nem tudtam mit kezdeni, így gyorsan befőztem, és eltettem télre. Ebből lesz majd egy jó lecós csirkemell, vagy rakott lecsó télen, mikor nincs túl nagy kedvem főzni.

Hozzávalók:

- 3 kg paprika

- 2 kg paradicsom

- 1 kg vöröshagyma

- só, bors, fokhagymapor, csili ízlés szerint

Mindenki máshogy csinálja, ezért ne kövezzetek meg, ha az én receptem nem olyan, mint ahogy nálatok otthon csinálják. Én az összes zöldséget feldarabolom, és lassú tűzön, kacsazsíron elkezdem főzni. Mikor a zöldségek nagyjából összeestek, fűszerezem, és készre főzöm. Kiöblített, száraz dunsztos üvegekbe töltöm őket, csordultig, és úgy zárom le, ezáltal vákuum képződik. Pár percre fejtetőre állítom őket. Így nem kell rá sem szalicil, sem egyéb tartósítószer. A forró üvegeket száraz dunsztba teszem 5 napra (újságpapírba csavarom az övegeket, majd azokat egy vastag pokrócba csomagolom). Nekem még eddig egy sem romlott meg soha, nagyon finom így, és tartósítószer-mentes.

Jó étvágyat hozzá!

Valamiért a rendelt pizzák közt nagyon kevés igazán jót találni, vagy túl vastag a tésztája, vagy szinte semmi feltét nincs rajta...vagy én vagyok nagyon finnyás. Mindenesetre, jobban érzem magam, ha házilag készítem el a pizzát, ahelyett, hogy rendelnék, főleg, mert nagyon kevés gluténmentes változatot lehet kapni, azok is hagynak kívánni valót maguk után. Ezt a receptet többször átdolgoztam és tökéletesítettem, de megtaláltam a legjobb arányokat.

Hozzávalók:

- 4 ek. gluténmentes zabpehelyliszt

- 3 ek. kukoricaliszt

- 2 ek. rizslikszt

- 1 ek. útifű maghéj

- 1 zacskó instant élesztő

- 1 dl víz

- 1 ek. olívaolaj

- csipetnyi só, cukor, bors, fokhagymapor

A száraz hozzávalókat összekeverem, beleöntöm a vizet és az olajat, majd jól összekeverem. Sokszor magokat is teszek a tésztába, nyugodtan próbáljátok ki úgy is, egy marék magkeverék nem rontja el, sőt! Arra figyeljetek, hogy a tészta nem lesz olyan, mint a pizzatészta, egy kissé ragadós tésztát kaptok. Hagyni kell állni, míg kicsit meg nem kel, úgy 20 percig, majd ha szükséges, még egy kis lisztet kell hozzá adni. A lényeg, hogy formázható, nem folyós tésztát kell kapni. A sütőt előmelegítem 250 fokra (légkeverés), majd a pizzalapot megkenem fokhagymás olajjal és paradicsomszósszal. Elősütöm, olyan 5 percig, majd ezt követően megpakolom a hozzávalókkal. Bármit lehet rá tenni, de ne tegyetek rá túl sokat, mert nem fog normálisan átsülni.

Jó étvágyat hozzá!

Bevallom, nagyon nem vagyok otthon tortákban, ritkán készítek, viszont a húgom (aki mostantól társszerzőként fog publikálni a blogon (ami nemsokára meg fog újulni) hihetetlenül ügyes kis cukrász. Álljon itt az első receptje, amit remélhetőleg még sok fog követni (remélem, mert hihetetlenül jól süt).

Hozzávalók (2 db, 20-22 centis formához):

- 22 dkg liszt

- 35 dkg cukor

- 9 dkg holland kakaó

- 2 tk. szódabikarbóna 

- 1 tk. sütőpor

- 1 tk só

- 2 nagy tojás

- 20 dkg  natúr joghurt

- 1,2 dl olaj

- 1 tk. vaníliakivonat

- 1 csésze presszókávé

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a 20 centis szilikon sütőformámat előkészítettem, kikentem vajjal. 

Az első hat hozzávalót összekevertem.

A tojásokat  simára kevertem a maradék 4 hozzávalóval. A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra, simára kevertem. 

Az előmelegített sütőben körülbelül 35 perc alatt készre sütöttem. (Tűpróbáig!) Ameddig az első adag készült, ugyanezzel az eljárással kikevertem a másik rész piskótát is. Én külön egymás utan sütöttem ki őket, de ha neked úgy gyorsabb és jobban tetszik, nyugodtan tedd be egyszerre őket.

Ha kihűltek a lapok, vágd félbe mindkettőt. Így 4 részt kapsz majd.

Hozzávalók a krémhez:

- 75 dkg mascarpone

- 8 dkg porcukor

- 1,5 dl tejszín

- fél citrom leve

- 50 dkg eper

A hozzávalókat a kézi mixer legmagasabb fokozatán  habosra kevertem (a cukor kevésnek tűnhet, nekünk így is épp elég édes volt, de nyugodtan lehet többet,vagy kevesebbet is beletenni,illetve a fondant nem igazán szereti a túlzottan cukrozott habot, tehát inkább meg egy pár dekával kevesebbet is használhatsz).

A tortalapokat a vékonyra szeletelt eperrel kiraktam és sorban megkentem a mascarponés krémmel. A tortát kívülről vékonyan (nem baj, ha átlátszik a csokis tortalap) áthúztam a krémmel.

Amíg a fondantot készítettem betettem a hűtőbe. 

A díszítés innentől mar csakis a Te kezedben van :)

Jó étvágyat!�

A nyáron tettünk el pár üveg lecsót, hogy a tél során ne kelljen bolti lecsót ennünk (főleg nekem), ha épp megkívánom. Valamiért a boltiaknak mindig erős mű-íze van, nem tudom, az eltérő tárolási mód teszi-e, vagy csak az agyam játszik velem, de nekem azok nem ízlenek. Így viszont életmentőek ezek a kis üvegek a konyhaszekrényben...

Hozzávalók:

- egy csont és bőr nélküli csirkemell

- só, bors, fokhagyma

- egy üveg lecsó

- rizs

- tejföl

A lecsót felmelegítem, a rizst kifőzöm az utasítás szerint. A csirkemellet sózom, borsozom, fokhagymával befűszerezem, és közepes lángon előmelegített sütőben megsütöm. Tejföllel tálalom. 

Ennyi :)

Jó étvágyat!

Szóvalakkor Chile. Nem sokat tudtam az országról, bajban voltam, mikor megadták, hogy akkor most onnan főzzek valamit...próbáltam a földrajzórákra visszaemlékezni, úgyhogy nagyjából megvolt, hogy ez a vékony ország, ami az Andok tulajdonképpen, és itt lezuhant egy repülő sportolókkal, akik megették egymást (na, ezt nem föcin tanultam meg), és tele van lámákkal...rémlett még Pinochet neve, és ennyi. Úgyhogy kicsit gugliztam, és találtam egy doksit, inkább ezt nézzétek, nem fárasztalak titeket az infókkal:

Féltem azért, mit fogok főzni, lámát? Sok olyan receptet is találtam, de végül nem kellett azt, vagy vikunyát vadásznom, elég volt marhahúst venni. Komfortista vagyok, valljuk be. 

A recept:

2 fej vöröshagymàt felcsìkozva megpirìtottam, és hozzàadtam kb. 35 dkg marhahùst. Só, bors, kömény, pirìt, félrerak. 2 konzerv kukoricàt kb. 1 dl tejjel le kell turmixolni (igen, hallom a kifakadàst, de jó lesz, ne aggòdj!), és ha krémes, mehet bele még fél deci tejci plusz só és 1.5 ek. cukor és 1 ek. vaj. Most jön a gyilkos része a dolognak: fõzd fel a kukoricamasszàt, kb. krumplipüré àllagùra sűrűsődjön! Na, ez nàlam ùgy nézett ki, hogy Vezùvként kitört és elégette mindenem, mintha lekvàrt föztem volna....de akkor is megérte. Szóval, ha megvan, akkor mélyebb tepsi aljàra jön a hùs, rà egy réteg olìvabogyó, fött tojàs és mazsola, majd a kukoricapüré. Tetejére porcukor, be a sütöbe. Ha a teteje aranybarna, akkor lehet is tàlalni! Jó étvàgyat hozzà!

Van nekem egy másik blogom ánglisul (littlebugcooks.blogspot.ie), ahol egy világjáró turnén vagyok, nevezetesen, különböző országok konyháját próbálom ki. Barátomék voltak nálunk vendégségben, és a választott konyha a mexikói volt. Bevallom, sokáig kerestem autentikus mexikói ételt, de ahány ház, annyi szokás, vettem észre, így olyat alkottam, ami "nyomokban mexikóit tartalmazhat". Mármint, ízvilág. Nem daráltam le Juant. Sem Pedrot. Ola! 

Néhány infó akkor azért Mexikóról, hogy tartsam magam a másik blog tematikájáról: azt gondopltam, sokat tudok erről az országról, de be kellettz látnom, hogy az szinte semmi. OK, a gasztronómiájukat ismertem (bár mindig mergzavart, melyik tortillából készült ételt hogy hívják), de hihetetlenül színes a kultúrája ennek az országnak is. Indiánok, olmékok, maja, azték civilizációk, Cortez, spanyol hódítás...a történelmük eléggé brutális és véres (mondom én ezt magyarként), de mindamellett nagyon érdekes! Kiskoromban még egy mini Chichen (nem chicken) Itzat is felépítettem kartonpapírból, annyira odavoltam a kultúrájukért. Persze nem áldoztam fel senkit ay oltárán, pedig lettek volna rá alanyok, de nem gondoltam jó ötletnek. A mai Mexikó még mindig nem nyugodt, drogháború zajlott és zajlik náluk, de a gazdaságuk nagyon erős. A PwC 2013-ban azt a kijelentést tette, hogí 2050-re Mexikó lehet a világ 7. legnagyobb gazdasága! Nem gondoltam volna ezt róluk, az igazat megvallva...ez az ország úton- útfélen meglepett. Remélhetőleg egyszer lesz alkalmam meglátogatni az országot...na de térjünk vissza a főzésre!

Hozzávalók:

- 30 dkg darált marhahús

- olívaolaj

- 1 finomra vágott vöröshagyma

- 1 paradicsomkonzerv hámozott paradicsomokkal

- 1 doboz paradicsomszósz

- 1 ek. liszt

- hatalmsa adag csili

- só, bors, bazsalikom, kömény, koriander, fokhagyma

- 4 tortilla lap

-  reszelt sajt ízlés szerint

Az elkészítése nem igényel atomkutatói diplomát...a vöröshagymát meg kell pirítani olajon, rászórni a húst, és pár percig pirítani őket közösen. Mehetnek rá a fűszerek, és a paradicsomok (csak egy üveg, a hámozottakkal). Ne felejtsétek el a csilit, a csili JÓ. Ha frisset használjatok, használjatok GUMIKESZTYŰT különben fájdalmas lesz a szemdörgölés, arról ne is beszéljünk, ha mosdóba kell menni...visszatérve a receptre: a husi rotyog a paradicsomszószban, nagyon jó. Adj hozzá kis húsleves-alaplevet, vagy vizet, és főzd kb. 20 percig. Közben elkészítheted a pokol tüze- csípős szószt. Máshol Enchilada szósznak hívják - ne dőlj be az átverésnek! Szóval. Kis olajon pirítsd meg a lisztet, fűszerezd sóval, borssal, fokhagymával, köménnyel, oreganóval és csilivel. SOK csilivel. Meg egy kis csilivel. Mondom, SOK csilivel, ne légy gyáva, burítsd meg rendesen azt a fűszertartót! A fájdalom mutatja, hogy élsz, és a gyomorégés a jövőbeli éned gondja lesz, nem a tiéd, ne aggódj miatta még. Ha a szósz nagyon sűrű, kis vízzel fel lehet higítani. Főzd kb. 10 percig. 

Ha a szósz elkészült, a hús is megfőtt, a tortillákat töltsd meg husival. Egy tepsi aljára öntsd bele a szósz felét, rakd rá az enchiladakat, rá a maradék szósz, és reszelt sajt. Be a sütőbe, 20 perc, vagy míg a sajt barna. Tálald jalapenoval. Vicceltem. Nem.

Jó étvágyat!

Valamiért mostanában rákaptam a krémlevesek készítésére. Általában nem tejszínnel csinálom őket, csak simán leturmixolom a zöldségeket, mintha bébipapit csinálnék, de ez nem jelenti azt, hogy ne lennének finomak, sőt! !Ehhez használtam tejszínt! Egyre jobban beleszeretek amúgy ezekbe a levesekbe...ez egy eléggé bizarr receptnek indult, de megszerettem, úgyhogy, többször is el fogom készíteni.

Hozzávalók:

- fél kg sárgarépa

- 5 cm gyömbérgyökér

- 1 fej vöröshagyma

- 2 dl tejszín

- húsleves alaplé

- só, bors, curry ízlés szerint

- díszítésnek pármai sonka pirítva, és kis tejföl 

A zöldségeket megpucoltam, és apróra vágtam, hogy gyorsabban megfőjenek - kopogott a szemem az éhségtől...olajon megpirítottam a vöröshagymát, hozzáadtam a répát és a  gyömbért, átpirítottam őket, és felöntöttem húsleves alaplével, nagyjából fél literrel. Szétfőztem a zöldségeket, ízesítettem curryvel és borssal (a sóval óvatosan, hisz a leves alapból sós!), leturmixoltam, és óvatosan belekevertem a tejszínt. Felforraltam, közben pár szelet pármai sonkát megpirítottam. Ezzel tálaltam a kész levest - grátiszban kapott még néhány pötty tejfölt is, mert a tejföl JÓ. 

Jó étvágyat!

Hát az úgy volt, hogy megkívántam a csípőset, és mit ad Isten, a boltban épp volt egy adag gyönyörű csili, occóér'. Naná, hogy nem hagytam ott! Nem tudtam, mit kezdjek vele, de végülis praktikussági okokból semleges ízekkel töltöttem meg - tudniillik, ha még egy jó kis fűszeres tölteléket belepakolok, hótziher, hogy kellemetlen estém lett volna, amit aztán évekig emlegetek. 

Hozzávalók:

- 4 nagyobb méretű jalapeno, amit meg is lehet tölteni

- 20 dkg feta sajt

-3 ek. tejföl

- 1 kisebb csokor snidling

- 1 kisebb csokor koriander

- só, bors, fokhagyma

GUMIKESZTYŰBEN! (mondom, gumikesztyűben, komolyan, én elkövettem a hibát, hogy nem használtam, és utána megdörzsöltem a szemem...egy jó ideig nem mertem utána kimenni a mosdóba :D) félbevágjuk és kimagozzuk a paprikákat. A fetát összetörjük, kikeverjük a felaprított fűszernövényekkel (lehet másokat is használni, pl. bazsalikomot is tettem bele másodjára), és a fűszerekkel, valamint a tejföllel, a paprikákat megtöltjük vele. Még mindig nem vesszük le a kesztyűket! Bepakoljuk őket sütőbe, ha valaki nagyon szeretné, megszórhatja reszelt sajttal is, szerintem felesleges. és nagyjából 10 perc alatt megsütjük őket előmelegített sütőben.

Köretnek én kukoricás- borsós rizst készítettem, de bármi mással is lehet tálalni.

Jó étvágyat hozzá!

NE NYÚLJ A SZEMEDHEZ! :D

Ezt a receptet Limarától lestem el, kicsit módosítottam benne ezt-azt, szokás szerint. Nagyon illett a rillettehez és mellé vöröshagymát ettem. Sajnos a kép nem túl jó minőségű, de a kiflik annál finomabbak voltak!

Van nekem egy szakácskönyvem, nevezetesen Hugh Fearnley-Whittingstalltól (beleizzadtam, mire leírtam a nevét...), a címe sokat sejtető: The River Cottage Meat Book. Egyszer nekem is lesz egy olyan kis házam, mint neki...nade vissza a főzéshez. Szóval ebben a könyvben találtam egy tökéletes receptet, amit hasznosítani lehet, ha több hús is megmaradt, és valamit kezdeni kell vele záros határidőn belül. A rillette-et ízre a lesütött húshoz tudnám hasonlítani, vagy a pecsenyéhez, nagyon finom!

Ez a kép olyan jól néz ki, hogz kedvem lenne még egyszer megcsinálni ezt, ami eltántorít tőle, hogy nemrég ettem, és késő este van, mikor ezeket a sorokat írom...paradicsom, marhahús, teljes kiőrlésű tészta. Egyszerű, mégis isteni finom. Ezek az olaszok tudnak valamit, na...

Ez a karácsonyi menü volt, úgy el vagyok maradva a posztolással, hogy már szégyellek idejönni, konkrétan mióta kiköltöztem, nem posztoltam semmit, csak gyűltek, gyűltek a képek...és mennyi étel van, amit le sem fényképeztem....na de most az a harci terv, hogy minden nap jó sokat feltöltök, és akkor majd jól beállítok rájuk időzítést. Ravasz, ravasz, ugye? :D Szóval, hogy most minden műhelytitkot elárultam, jöjjön a recept maga. Nagyon finom volt...

Nem vagyok oda a gyümölcs-hús párosításért, még kevésbé azért, hogy mindezt borssal és tejszínnel ötvözzem, de néha hajlandó vagyok rá, és olyankor mindig megállapítom, hogy nem is rossz, ami kisült. Ezt az ötletet a neten böngészve találtam, hogy milyen csinos, ha magában az ananászban sütjük egybe a dolgokat, így én is ezt a metódust követtem. Nem csak finom lett, de nagyon extravagáns is!

Ezek alternatív megoldásai lehetnek a laffának, amit hivatalosan a hummusz mellé adnak kenyérként. Gyors, egyszerű, finom, és bármilyen mártogatós mellett megállják a helyüket.

Frissítő, zöldséges, egészséges, kiváló kiegészítője egy arab vacsorának, vagy akár csak úgy, magában. Rántott hús mellé is javaslom akár köretnek!

Ez az étel minden olyan hozzávalót ötvöz magában, amiket az emberek általában utálnak vagy imádnak, tehát szélsőségesek, nekem mégis valamilyen oknál fogva mind-mind ízlik. Furcsa egy dolog ez az ízlés...mindenkinek más, mindenkinél változik. Ez a jó bennünk...a sokszínűség. Bölcselet off, recept mód on.

Zöldséggel rakott zöldség. Ráadásul még a kép sem túl csalogató... Mégis kiteszem, mert a világnak tudnia kell, hogy lehet zöldséget zöldséggel kombinálni. Finom. Ehető. Egészséges. Jó. Próbáljátok ki, megéri a fáradságot!

Mit csináljon az ember, ha a kertjében SOKSOKSOKSOK bazsalikom van? Pestot készít belőle, egyértelműen, és azt kínálgatja az egész családnak (jelen esetben egy férfiról és egy macskáról beszélünk csak, előbbinek jobban ízlett, úgy vettem észre...)

Igazából ennek nincs is receptje, hiszen ez nem egy agysebészeti bonyolultságú recept, inkább javaslom, hogy próbáljátok ki. Egyik este éhenhalás közeli állapotba kerültünk, és nem szerettem volna főzni. Volt itthon bolti gofri, háthajóleszvalamire felkiáltással, mogyoródarabkás (crunchy) mogyoróvaj, és szederlekvár. A gofrit megkentem ezekkel a kencékkel, és megettük gyorsan az egészet. Kicsit geijl, édes, de ha nagyonbrutálédesre vágyunk, akkor ez a legjobb választás az esetben, ha 2 perce van csak az embernek. Tiszta Ámerika. 

Jó étvágyat!

Ahány ház, annyi hummusz, tartja a mondás. Na jó, nem, de tény, hogy mindenhol teljesen máshogy készítik.

Az én verzióm igen egyszerű, hagyományosnak mondható, de van egy extrémebb verziója is, amibe teszek még egy marék sósmogyorót és két evőkanál mogyoróvajat is, fergeteges ízt ad neki, ha azt is beleturmixoljuk. Javaslom kipróbálásra!

Gordon Ramsayt imádom. Ramsay legjobb menüi című könyve pedig egyenesen kötelező olvasmány számomra, szinte minden receptjét betéve tudom. A gazpacho receptek közül eddig az övé jött be nekem a legjobban, ez "Rusztikus gazpacho" néven fut nála, de én nem hagytam egészben az összes zöldséget, ennyi a különbség a két recept között. A lehető legjobb étel a nagy kánikulában, de egy hidegebb napon is felmelegít csípőssége miatt.

Nem tudom, eddig miért nem készítettem házilag- talán elborzasztott a sok negatív komment, amit minden receptnél olvastam. Én most két receptet ötvöztem, beletettem egy kis Bellát is az egyenletbe, és voilá! csodás kis golyócskáim lettek. Hasábbal, hummusszal, tabboulehval tálaltam-tálalom, mert Párom már hetek óta minden hétvégén ezt kér.

Prószát nem volt kedvem csinálni, de mindenképpen valami zöldséglepény-féleséget szerettem volna készíteni, imádom a pirult-sült zöldségrészecskéket, friss zöldségekkel. Van ennél egészségesebb??? Na jó, ez csak költői kérdés volt...