Szóvalakkor Chile. Nem sokat tudtam az országról, bajban voltam, mikor megadták, hogy akkor most onnan főzzek valamit...próbáltam a földrajzórákra visszaemlékezni, úgyhogy nagyjából megvolt, hogy ez a vékony ország, ami az Andok tulajdonképpen, és itt lezuhant egy repülő sportolókkal, akik megették egymást (na, ezt nem föcin tanultam meg), és tele van lámákkal...rémlett még Pinochet neve, és ennyi. Úgyhogy kicsit gugliztam, és találtam egy doksit, inkább ezt nézzétek, nem fárasztalak titeket az infókkal:

Féltem azért, mit fogok főzni, lámát? Sok olyan receptet is találtam, de végül nem kellett azt, vagy vikunyát vadásznom, elég volt marhahúst venni. Komfortista vagyok, valljuk be. 

A recept:

2 fej vöröshagymàt felcsìkozva megpirìtottam, és hozzàadtam kb. 35 dkg marhahùst. Só, bors, kömény, pirìt, félrerak. 2 konzerv kukoricàt kb. 1 dl tejjel le kell turmixolni (igen, hallom a kifakadàst, de jó lesz, ne aggòdj!), és ha krémes, mehet bele még fél deci tejci plusz só és 1.5 ek. cukor és 1 ek. vaj. Most jön a gyilkos része a dolognak: fõzd fel a kukoricamasszàt, kb. krumplipüré àllagùra sűrűsődjön! Na, ez nàlam ùgy nézett ki, hogy Vezùvként kitört és elégette mindenem, mintha lekvàrt föztem volna....de akkor is megérte. Szóval, ha megvan, akkor mélyebb tepsi aljàra jön a hùs, rà egy réteg olìvabogyó, fött tojàs és mazsola, majd a kukoricapüré. Tetejére porcukor, be a sütöbe. Ha a teteje aranybarna, akkor lehet is tàlalni! Jó étvàgyat hozzà!