Édességre vágytam, ami nálam azért eléggé ritka, valljuk be. Volt egy csomag leveles tésztám a hűtőben (nem tudom, mikor és hogyan került oda, máig sem sikerült kiderítenem), valamint körözöttnek való túró is befigyelt az alsó polcról. Körözött helyett ezt készítettem, saját ötlet alapján.
Hozzávalók:
- 1 csomag leveles tészta
- kb. 15 dkg túró
- 1-2 púpos ek. tejföl
- ízlés szerint aszalt barack, mazsola
- 1 marék magozott meggy
- reszelt citromhéj, citromlé
- vaníliás cukor
- rumaroma
- apróra vágott dió/mandula
A túrót egy tálban kikevertem minden földi jóval (lásd hozzávalók). A leveles tésztát négyzetekre vágtam, közepére ment egy kis túrós maszat, batyukat formáztam belőlük, és mehettek a forró sütőbe.
Jó étvágyat hozzá!
Munkából jöttünk haza, és egész nap szinte semmit sem tudtam enni, így kopogott a szemem az éhségtől, ahogy az ajtón beestem. Rendelni nem szerettem volna, így maradt a "segíts magadon, Isten is megsegít" módozat. Átnéztem, mi van a hűtőben, és ezt dobtam össze. Végül "nemvagyokéhes" Párom is megevett egy nagy tányérral belőle.
Hozzávalók:
- 1 zacskó gyors rizs (sima, nem barna, mert most a cél a GYORSASÁG :))
- 15 dkg csirkemell
- néhány szem aszalt paradicsom
- 1 nagyobb fej vöröshagyma
- só, bors, fokhagymapor, oregano, bazsalikom, kakukkfű
- 1 doboz főzőtejszín
- reszelt füstölt sajt (nálam edami volt)
A rizst feltettem főni. A hagymát, husit, aszalt paradicsomot feldaraboltam. Egy edényben üvegesre pároltam a hagymát, rászórtam a húst, és nagy lángon megpirítottam. Hozzáadtam az aszalt paradicsomot, felöntöttem pici vízzel, fűszereztem, és mikor elforrta a vizet (max.10 perc), felöntöttem a tejszínnel. Hagytam, hogy egybeforrjon az egész, és a végén bekevertem a rizzsel. Reszelt sajttal tálaltam.
Jó étvágyat hozzá!
Ez egy felturbózott fajitas, mert nem pont így készül az eredeti, de elmondhatom, hogy olyan finom lett, hogy másnap is ezt készítettem. Az ötlet onnan jött, hogy kaptam Páromtól egy hatalmas adag fűszerkeveréket, és égtem a vágytól, hogy "amerikai" stílusban készítsek valamit, és mivel Mexikó is azon a kontinensen van, így először mexikóival kezdtem.
Ez az a főzelék, amit a gyerekek nagy része gyűlölt az iskolában, én pedig repetáztam belőle. Ez van, ilyen kifordított gyerek voltam. Ha a húst próbálták meg belém erőltetni, üvöltöttem, hisztiztem, képes voltam a sarokban is állni, mert kijelentettem, hogy én a fasírtot akkor sem eszem meg, ha a Mikulástól emiatt nem kapok ajándékcsomagot. Tényleg virgácsot kaptam miatta. Viszont az összes főzeléket imádtam, köztük ezt is. A sulis valami fehér löttyben ázó sápadt zöldségekből álló valami volt, én ezt kicsit továbbfejlesztettem. Álljon itt tehát a saját verzióm. :)
Eredetileg spenótos lasagnét szerettem volna készíteni, Párom megkért, hogy a tésztát helyettesítsem krumplival. Így nekem megvolt az érzet, hogy rakott krumplit eszem, neki pedig nem volt bűntudata, hogy tésztát eszik...win-win szituáció. Bár a kép nem adja vissza, milyen jó lett, Párom repetát kért belőle, ami nem túl gyakori ennyire "túlzöldséges" ételeknél. :)
Hozzávalók:
-2 fej vöröshagyma, szeletekre vágva
-4 nagy marék spenót (nem tudom, súlyra mennyi, kertben szedtem)
-5 aszalt paradicsom
-15 dkg tetszőleges sonka (én most pl. karajt használtam)
-só, bors, fokhagyma
-4 dl főzőtejszín
-1 nagy tejföl
-6 nagy krumpli
-3 nagyobb paradicsom
-10 dkg mozzarella
A szeletelt vöröshagymát olajon megpirítom, majd rászórom az apróra vágott aszalt paradicsomot, és a sonkát. Mikor ezek is megpirultak, rászórtam a spenótot, és megfűszereztem sóval, borssal, fokhagymával. Hagytam kicsit összeesni a spenótot, és ráöntöttem a tejszínt, illetve a nagy tejföl felét. Próbáltam ezt a szószt nem elkóstolgatni (nem nagyon sikerült :)). A krumplit időközben megfőztem sós vízben, meghámoztam és felszeleteltem kb. fél centis karikákra. A paradicsomot is megmostam és felszeleteltem, a sajtot lereszeltem. A maradék tejfölt vízzel higítottam, sóztam-borsoztam-fokhagymáztam.
Ezt követően előmelegítettem a sütőt, és nekiálltam összepakolni a rakott krumplit. Egy mélyebb tepsit kikentem olívaolajjal, leraktam egy réteg krumplit. Erre jött egy adag ragu, arra egy réteg paradicsom, amit a fűszeres tejföl zárt le. Ezt addig rétegeztem, míg volt krumpli, illetve tejföl. A tetejére nekem tejföl és reszelt mozzarella került. Kb. 20 percet rotyogott az előmelegített sütőben. Javaslat: ha nagyon megpúpozzuk a tepsit, tegyük bele egy nagyobba, amiben víz van, így toljuk be a sütőbe. Ezzel megakadályozzuk, hogy a sütőből kapargassuk ki a kifolyt tejfölös levet...ez hosszú évek tapasztalata ;)
Jó étvágyat kívánok hozzá!
Jópár éve láttam az első "In search of perfection" Heston Blumenthal- sorozatot, azóta imádom a stílusát, és amiket alkot. Tavaly megkaptam ajándékba a Tökéletesség nyomában c. könyvét, és már jóideje szemezek a tökéletes bolognai receptjével, de eddig nem volt 8 fölösleges órám az elkészítésére. Pedig megérte... Külön köszönet a Steak Shop-os srácoknak, akik Páromnak segítettek a hús kiválasztásában. Tényleg marhanyakból is hihetetlen finom lett a ragu!
Ezt is megértük, "felnőtt" a blog, és úgy döntöttem, facebookra is kiterjesztem, hogy minél előbb elérhesse bárki az új recepteket, ajánlókat, érdekességeket...szóval, minden oda kerül ki, ami ide nem fér, valamint ott lesznek fenn először a receptek/képek. Tessék nyugodtan nézegetni, látogatni, lájkolgatni, kommentelni, megosztani :)
Marhahús- elvonási tüneteim voltak, és a hamburger mellett tettem le a képzeletbeli voksomat. Bolti zsemle nem játszott, tele van tartósítószerrel, térfogatnövelővel, fehérliszttel, stb., ezért úgy döntöttem, megalkotom a saját bucimat. Szigorúan NEM az édes verzió, amitől a jobbérzésű gasztrománok hányingert kapnak...
Spenótos lasagnét már csináltam, most kicsit megbolondítottam sonkával. Finom lett! Friss bébispenótból a legfinomabb, ami pont most hajt nálam a kertben... :)
A medvehagyma...a régiek, szegények étele, a gasztrovilág "újonnan felfedezett" üdvöskéje. Ha tavasz, akkor medvehagyma. Úton-útfélen árulják az emberek ezt a hihetetlen aromájú, fokhagymaízű tüneményt. Lehet fűszerként, salátába, tölteléknek, bárminek használni, én egy pesto-szerű krémet csináltam belőle.
A jerk pác Jamie Olivernek köszönhető. Ha épp nem horrorfilmeket nézek, akkor megszállott Paprika TV néző vagyok. Kívülről fújom szinte minden műsorukat... :)
Egy kolléganőm ültette el a bogarat a fülembe, hogy nachost házilag is lehet készíteni. Kipróbáltam, és ezzel a salátával egyszerűen hihetetlenül finom, és még egészségesebb is, mint ha salsa, vagy sajtszósszal ennénk. Javaslom akár esti mozizáshoz is!
Nem is hívnám hidegtálnak, inkább csak egy kicsit gazdagabb, finom vacsorának.
Mindenkinek van egy saját guacamole receptje, amire esküszik, így nekem is van egy...kinek milyen az ízlése, nálam ez jött be.
A quiché a franciák pizzája, tulajdonképpen. Tészta, finom töltelékkel (általában sós), tojásos-tejes-sajtos "öntettel".
Mivel jelenlegi étrendemből elég sok mindent kell kihagynom, elég nagy kihívás volt olyat főzni/sütni, ami finom, egészséges, és meg is ehetem. Ez sikeredett belőle, és finom lett nagyon!
Rég nem írtam, de ez nem jelenti azt, hogy nem főztem, csak általában az idő hiányában nem készült kép, vagy nem került el hozzám, vagy nem dolgoztam fel. Na de most...! Ez az étel úgy jutott eszembe, hogy kolléganőmnél láttam egy nagyon jól kinéző krémet, amit, mint elmondta, a sült zöldségekből készítettek. Ebből indultam ki, mi lenne, ha egy tűzdelt karajt társítanék hozzá? Páromnak nagyon tetszett az eredmény, pedig a vadas mártását utálja...ezt sikerként könyvelem el.
Nem volt vacsoránk, és nem volt kedvünk rendelni. Aznap nagyon rákattantam Limara pékségére, átnyálaztam az egész honlapját, és több receptet is kinéztem magamnak, hogy kipróbálom. Egy turbó kiflire esett a választásom, mert gyorsan elkészíthető (viszonylag), és kicsitnagyon átírtam ennek a receptjét (kb. az anyja sem ismerne rá, de nem gond, ezért lett egyedi). Nagyon finom lett, és másnap is még puha volt.
Nemrég vettem egy üveg aszalt paradicsomot (az árára inkább nem térnék ki, horribilis árakon osztogatják a jónépnek), és kezdeni akartam vele valamit. Agyaltam, mit is lehetne belőle készíteni, és eszembe jutott, hogy egy éve kb. rendeltem egy helyről csirkés-aszalt paradicsomos gnocchit. Mivel nem akartam "annyira" húsos ételt enni, a csirkét lecseréltem pulykasonkára, és egy pilot projekt keretein belül péntek este megfőztem egy adagot hármunknak. Barátnőm is részt vett ugyanis a kóstolón, és ez az étel is átment a szigorú zsűrin-másnap elkészíthettem ebédre. Köszönöm, Sophie, a segítséget, és az elfogulatlan zsűrizést ;)
Párom egyszerűt, húsosat szeretett volna enni, ami laktató, de könnyű is egyben...nincsenek nagy igényei...törtem is a fejem rendesen, mit főzzek. Hisz ha salátát készítek egy kis hússal...az nem laktató. Ha kínait csinálok-egyszerű, laktató, de nem könnyű...aztán eszembe jutott a quesadilla. Gyors, egyszerű, laktató, és könnyű is egy kis salátával társítva. Mivel tortilla-lapot nem kaptam vasárnap este (ez még múlt heti történet), kicsit átírtam a történetet, és khubz-t, azaz arab lepénykenyeret vettem. Természetesen teljes kiőrlésűt, hogy egészségesebben éljünk...Sikere volt ennek az ételnek (is), ezért végre megosztom mindenkivel.
Most nem filmet fogok elemezni, de még csak nem is az olasz kagylóexportról fogok értekezést tartani. Egy olyan szendvicset mutatok be, amit Adam Richman is megirigyelne. Összeállítása 10 perc, elfogyasztása laza fél óra. Már ha valaki meg tudja enni a több, mint fél kiló tömény húst és sajtot. Ez a szendvics egyébként egyfajta tisztelgés Adam előtt, aki a világ legínycsiklandóbb ételeit kóstolja végig. Ma délelőtt is őt néztem, mikor rámjött, ha nem kapok egy olyan szendvicset, amit eszik, én belebolondulok...így összeállítottam a saját Ham&cheese szendvicsem. Párom együltő helyében megette az egészet. Én sajnos erre nem voltam képes, de az első harapásnál egy könnycseppet elmorzsoltam, annyira jól sikerült...Amúgy örülök, hogy nem lakom USA-ban, ugyanis ott jelenlegi súlyomhoz vélhetően még ugyanannyi jönne, annyira megszállottja vagyok az amerikai konyhának...